Varázsjáték előtt
Óvónői jellemzés
Kíra kiscsoport első felében nagyon nehezen fogadja el az óvodai élet szabályait. A közös tevékenységekbe, mesehallgatásba és játékba eleinte egyáltalán nem kapcsolódik be. A gyerekekkel indulatos, erőszakos, és nem ritka az agresszív megnyilvánulás sem (harap, karmol, rúg). Nehéz a kedvére tenni, hangulata igen változó, néha még akkor is bántja a társait, amikor szeretettel hívják, hogy játsszon velük.
Kírát édesanyja egyedül neveli, a kislány 6 hónapos korától dolgozik, így rá azóta a bébiszitterek vigyáznak, de senki nem maradt meg huzamosabb ideig mellette. Sokszor büntették (és büntetik a mai napig is) igen szigorúan. Azonban mindig mindenki elvárja tőle, hogy alkalmazkodjon.
Kiscsoportban nagyon sokáig az egyetlen közös „felületet” a képzeletjátékok jelentették, amiket nagy örömmel játszott velünk. A játékok hamar megmutatták Kíra fájdalmát, s egyben az erőteljes indulatkitörésekre is magyarázatul szolgáltak.
Nem tudatosan választja a „rosszaságot”, egyszerűen nincs miből meríteni, hogy jó lehessen. Nem élhette meg a jóságot és a kitartó szeretetet. A képzeletjátékokban azonban minden átélhető, úgy, ahogyan szeretné. És Kíra játszik és mesél, rajzol és mesél, és közben változik, egyre többet mosolyog ez a máskor oly szomorú kislány.
S ahogy a középső csoport feléhez érünk, meglepődve tapasztaljuk, hogy Kíra jó. Egyre kevesebb szüksége van a veszekedésre, verekedésre, a páros képzeletjátékok segítségével tanulja, hogyan is érdemes szépen megérinteni a társakat. Ezekben a játékokban átélheti ő is, milyen érzés szépen „megérintődni”.
A képzeletjátékok biztonságában érezheti, hogy elfogadható és szerethető, így lassan ő is képes lesz másokat elfogadni és szeretni. Ebbe a hosszú, ám csodálatos folyamatba engednek bepillantást a játékok után született rajzai, meséi.
Kíra más szemszögből
Egy kislány, akinek nem kellett volna megszületnie (!?). De ő meg akart születni, és úgy döntött, maga fog harcolni a Létéért, a világban való helyéért. Mindebből az agresszió hallatszódott és látszódott ki, amikor megérkezett a csoportba. A mi hozzáállásunk szerint a kezdetekben megjelenő gyermeki agresszióba csak mások védelmében nyúlunk bele, mert szükségünk van nekünk felnőtteknek arra, hogy meglássuk, mikor, hogyan akar, hogyan tud védekezni egy gyermek. Az agresszió mindig megmutatja azokat a (személyiség-, illetve helyzeti)pontokat, ahol a hiányok vannak. Csak ennek, valamint az anamnesztikus adatok, és a megfigyelések ismeretében lehet stratégiát kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan lehet feltölteni ezeket a hiányokat.
Nagyon nem értünk egyet azokkal az elgondolásokkal, amik arra biztatják a gyerekeket, hogy éljék ki agressziójukat, és akkor majd biztosan megnyugszanak. A hiány, ami miatt nem tudnak megküzdeni az egyes helyzetekkel újra és újra előtör, egyre gondozatlanabb, erőteljesebb formában. Eszközt kell adni a gyermek kezébe, amivel meg tud küzdeni saját magával, a belső problémáival, és az őt körülvevő helyzetekkel. Mivel ezek a gyerekek jobbára nem illeszkednek be a közösségbe azonnal, -hiszen magukkal sem tudnak mit kezdeni, nemhogy a többiekkel-, így olyan megközelítést érdemes választani, amiben saját magukkal békítjük meg őket. Más szóval, „meg kell szelídíteni” ezeket a gyermekeket. Talán úgy, mint a Kisherceg a rókát.
A megítélésben a gondok felsorakoztatása helyett a gondozást, elsősorban az érzelmek, majd a társas kapcsolatok gondozását érdemes a középpontba állítani. Ha kilépünk (akár szótanilag is) a gondok világából, akkor megjelenik a
- Gondolat
- Gondolkodás
- Gondozás
- Gondosság
- Gondoskodás
- Gondűzés
- Gondtalanság …
A gondban lévő gyerek gondozatlan, átélheti a
- Gondatlanság
- Menekülés
- Beburkolódzás
- Bezáródás
- Mozdulatlanság
- Tehetetlenné válás
- Megrekedés
- Kapcsolattalanság
- Feladás… érzését
Az érzelmek és a társas kapcsolatok gondozása teret nyit a kognitív fejlődéshez, és a gyermek önmagához és a másokhoz való pozitív viszonyulásához. Ehhez nyújtanak kiváló alapot a varázsjátékok. Először az egyénnek szóló játékok, majd a páros, végül a csoportos játékok adnak felületet ennek a belső kibontakozásnak. Az egyéni játékok lehetőséget nyújtanak a gyermekeknek arra, hogy a felkínált szimbólumok segítségével megfogalmazzák nehézségeiket, bánatukat, megjelenítsék aktuális lélekállapotukat. A mozgásos játékok megmozdítják kívül – belül a gyerekeket, lendületet adnak a belső fejlődéshez, a légzésjátékok „kifújhatóvá teszik” a nehézségeket, hiszen a mélyen lerakódott „mérgek” fellazulnak, és a lélegzéssel távozhatnak.
Az érzések szabadabban áramlanak, teret engedve a változásnak, az akadálytalan átalakulásnak. A fantáziajátékok a szimbólumok világát kínálják, amikhez odaköthetők és átdolgozhatók a nehéz érzések, az érintéses játékok arra is megtanítják a gyermekeket, hogyan tudják szépen megosztani egymással ezeket az érzéseket, míg a meditatív játékok az elmélyülés igazi „kalandját” kínálják. Így válhatnak az elviselhetetlen, állandóan önmagukhoz visszatérő és önmagukat negatívan gerjesztő érzésekből a képek segítségével (az érzések negatív energiáit pozitív irányba forgatva) a gyermeket segítő, felszabadító, majd gyógyító érzések. Ezek a sok fájdalommal küszködő gyermekek mindeközben lehetőséget kapnak önmaguk jóságának meglátására, ami képessé teszi őket arra, hogy elhiggyék, szerethetők.
A jó érzések megélésekor sürgető érzést éreznek arra, hogy ezeket megosszák, hogy továbbadják, hogy mások örömével még gazdagabbá váljanak. Minden „hideg”, gondozatlan, elhanyagolt gyermeket átmelegít ez a folyamat. Olyan eszközt kapnak, amit a mi felnőtt jelenlétünk nélkül is használni tudnak, ha megtanulják a játékokat, amikre megtanítják a barátaikat, hogy együtt örülhessenek, és amik segítik őket abban, hogy fel tudják tölteni hiányaikat. A páros játékok nagyban megerősítik ezeket az érzéseket, természetes közeget teremtve az átadás – elfogadás éréseinek. A csoportos játékok pedig megtartó erőt jelentenek, közös élményvilágot, nyelvet teremtenek a közösségben.
Kíra „lángol”, amikor megérkezik az óvodába. Akit ér, harap, karmol, rúg.
Gyertya című játék, 3 év 4 hónapos „Ezek a színes lángjaim, mert nagyon szép vagyok.”
Miközben mind a felnőttek, mind a gyerekek megpróbálják megtalálni Kíra jó oldalát, a játékokban megérzi azokat a mélységeket, amire szüksége van. A hívóképek megérintik a fájdalmas pontokat, amik „tartalma” kirajzolhatóvá, elmondhatóvá válik. A madárfészek játékban, ahol a madármama megeteti a fiókáit, a fészek egy óriási üres lyukként jelenik meg, ami elnyomja a napot is az égen.
Madárfészek című játék, 3 év 7 hónapos „Lyuk, amiben sírni kell, mert félelmetes.”
Kíra tudja, hogy a félelem, ami benne van, mintegy hiéna, „túlnő” önmagán, felemészt mindent, eget és földet. A sötét hiéna képében megjelenő belső félelem immár alakot öltött, megmutatta erejét, kezelhetővé vált.
Állatkertben című játék, 4 év 5 hónapos „A nagy hiéna fölbukkant és megette az eget, meg a napocskát. És az ég “földörögött.”
És megszületett a Lelkében a tündér. Az Angyalok, tündérek c. játékban 4 év 5 hónaposan a következőt mesélte: „Repülök, és a virágokat is elvarázsolom, és csak akkor láthatod, ha megérintelek a varázspálcámmal.” Ebben a helyzetben „nem volt más dolgunk”, minthogy láthatóvá tegyük számára a benne lévő jót. Így „érkeztek meg” a csoportba a tündérek…. Minden kisgyermek kezében ott lakik egy jótündér, és segít a jóságban, a jóság megtartásában. Bármikor, amikor kinyitja egy kisgyermek a kezét, találkozhat evvel a tündérrel. A játékokat is úgy választottuk, hogy megerősítsük ezt a jóságot benne.
Angyalok, tündérek című játék, 4 év 5 hónapos „Repülök, és a virágokat is elvarázsolom, és csak akkor láthatod, ha megérintelek a varázspálcámmal.”
Hamarosan azt is megtudjuk, hogy álmaiban mire vágyik leginkább:
Fáradt fej című játék, 4 év 5 hónapos „Benne aludtam a szivárványban, és azt álmodtam, hogy kapok egy virágot anyától.”
Varázsszőnyeg című játék, 4 év 6 hónapos „A jóságszivárványban átváltoztam jóvá, és kijön a rosszaság, és bezárom az ajtó mögé.”
A belső képek segítségével megtalálja a helyet is, ahol jóvá válhat, ahová bármikor visszatérhet -képzeletben- töltekezni, újra és újra jóvá válni. A már korábban megálmodott szivárványbarlang, amiben virágos álmot lehet álmodni, átalakult jóság – szivárvánnyá. Az egyik kép alakítja a következőt, tökéletes „szimbólum-ágyat” adva a felmerülő vágynak, a gyógyulásnak. A játék, amiben egy varázsszőnyegre lehetett felülni, hogy oda vihesse a gyerekeket, ahova csak szeretnék, Kíra számára csak egyfelé vezethetett, a saját maga alkotta helyre, ahol nem lehet más lakó, csak a jóság .
A megélt szerethetőség, a társak és a felnőttek elfogadása utat nyitott a társak és a világ felé is. A páros játékokban megtapasztalt gyengéd érintés már a barátnőnek szól, akivel a játék utáni közös rajzban együtt töltötték meg a papírt a szivárványszárnyú tündérrel, és az ajándék virágokkal.
Nyitott kezek című játék, „Adtam Kírának egy rózsaszínű virágot, ami tud varázsolni, mert van benne varázspor.”- mondta az élménymegosztásban Kíra barátnője. (Kíra a szivárványszárnyú tündért, és a szivárványt a virággal rajzolta.)
Varázsjáték után
Óvónői jellemzés
“Kiscsoportban nagyon sokáig az egyetlen közös „felületet” a képzeletjátékok jelentették, amiket nagy örömmel játszott velünk. A játékok hamar megmutatták Kíra fájdalmát, s egyben az erőteljes indulatkitörésekre is magyarázatul szolgáltak.
Nem tudatosan választja a „rosszaságot”, egyszerűen nincs miből meríteni, hogy jó lehessen. Nem élhette meg a jóságot és a kitartó szeretetet. A képzeletjátékokban azonban minden átélhető, úgy, ahogyan szeretné. És Kíra játszik és mesél, rajzol és mesél, és közben változik, egyre többet mosolyog ez a máskor oly szomorú kislány.
S ahogy a középső csoport feléhez érünk, meglepődve tapasztaljuk, hogy Kíra jó. Egyre kevesebb szüksége van a veszekedésre, verekedésre, a páros képzeletjátékok segítségével tanulja, hogyan is érdemes szépen megérinteni a társakat. Ezekben a játékokban átélheti ő is, milyen érzés szépen „megérintődni”.
A képzeletjátékok biztonságában érezheti, hogy elfogadható és szerethető, így lassan ő is képes lesz másokat elfogadni és szeretni. Ebbe a hosszú, ám csodálatos folyamatba engednek bepillantást a játékok után született rajzai, meséi.”