Varázsjáték előtt
Óvónői jellemzés
„Matyi csecsemőkorától kezdve asztmás. Sokszor volt súlyos rohama, többször is kórházi kezelésre szorult. Kiscsoportban elővigyázatosságból mindig bent volt a tüdőgondozó orvos által felírt légzéskönnyítő spray.
Reggelente az édesanya szólt, hogy kell – e napközben használni, vagy sem. Kiscsoport első felében Matyi sokat volt beteg, egyszer kórházba is került a magas láz és az elégtelen légzés miatt. A kedves, barátságos, értelmes kisfiú hamar megtalálta a helyét a csoportban.
Matyi a képzeletjátékokban szívesen vesz részt, örömmel mesél az élményeiről, szívesen rajzol. A lassú mozgásos játékokban szemmel láthatóan jól is érzi magát. Második félévtől sok légzésjátékot játszottunk, amikbe eleinte kevésbé vett részt (tőle szokatlanul!), de aztán lassan, fokozatosan „belemerészkedett” ezekbe a játékokba is, melyekben átélhette a szabadon áramló levegő jótékony hatását, a félelem és görcs nélküli levegővétel biztonságát. Középső csoport második felében egyszer sem kellett használni a sprayt, a kontrollvizsgálat is nagymértékű javulást mutatott.”
Az asztma és a gyerekek
Az asztma és minden légzési nehézség a gyermekek számára mérhetetlen ijedtség, félelem és görcsösség kíséretében jelenik meg, kiszámíthatatlan gyakorisággal. Az életük (és a család élete is) egyre inkább görcsösen e köré a betegség köré szerveződik. A gyerekek „itt és most”- ban való állandó jelenléte nehezen teszi lehetővé, hogy egy-egy ijesztő helyzetet kellő távolságból szemléljenek, és előre lássák, hogy a görcs rövid időn belül oldódik, a légzés könnyebbé válik. A jelen szorítása az ÉLETET szorítja össze a gyermekekben, a jövő perspektívája nélkül. Állandóan kontrollálni kényszerülnek saját magukat, és nagyon érzékenyek az összes körülöttük történő eseményre. Nehezen engedik el magukat, ami még fokozottabb készenlétbe helyezi őket.
Olyan erőssé, aki már másokat is melegíteni és boldogítani tud. ( a negyedik nap a testvér)Matyi minden mozgás- és fantáziajátékban szívesen részt vett. Nagyon szerette a növekedés-játékokat, amiben megélhette, hogyan tud naggyá és erőssé válni.
Matyi amennyire szerette a növekedésjátékokat, annyira látványosan vonult háttérbe a légzésjátékok alkalmával. Az élménymegosztásokkor csak annyit mondott, hogy „Nem játszottam”. Sok gyengéd tapasztalat kellett ahhoz, hogy megélje, elhiggye, bátran vehet levegőt, a „kezében van” az irányítás. Ez volt a kulcsgondolat. A figyelmét a kezébe adott gyönyörű kőre koncentrálta, miközben a görcskészséget fenntartó figyelem alábbhagyott a légzőszervekben. Ahogy a játék meséje – a számára szokott módon – beindította a fantáziát, és az szabad mozgást kaphatott a „görcsmentes” térben, úgy vált a légzés is egyre szabadabbá, sőt felszabadítóvá.
A halálfélelmet okozó szorítások „kikerültek” a rajzlapra, tüzet okádó sárkányformává váltak. (mindazonáltal mintha a tüdőlebenyeket látnánk…)
Ezt az égető tüzet csak a tündérek áldott, jótékony varázslevegője (Tündérek c. játék) tudta tisztává és jóvá varázsolni. A tiszta levegő tárolására óriási, barlangformájú „tankerek” jelentek meg a rajzokon, (pl. a Tündérek c. játék) és ezeket Matyi már önmagának teremtette meg. Kezdett bizonyossággá válni számára, hogy lesz levegője minden helyzetben.
Egyre kevesebb külső segítség kellett a szabad levegővételhez, a görcsoldáshoz. A saját, békés és tiszta levegőjű barlangjában elindult a gyógyulás folyamata, amiben Matyi először láthatóvá vált (értsd: jelentőssé) önmaga és környezete számára.
A saját testképet megerősítő játékokban (pl. A szív) megtalálta önmaga éltető középpontját, mint kiindulópontot minden nehéz helyzetben. Már elhiszi, hogy él, és tudja, hogy kézben tudja tartani a benne lejátszódó folyamatokat. Megtanulja hogyan, és legfőképpen mikor kérjen külső segítséget.
Varázsjáték után
Óvónői jellemzés
“Matyi a képzeletjátékokban szívesen vesz részt, örömmel mesél az élményeiről, szívesen rajzol. A lassú mozgásos játékokban szemmel láthatóan jól is érzi magát.
Második félévtől sok légzésjátékot játszottunk, amikbe eleinte kevésbé vett részt (tőle szokatlanul!), de aztán lassan, fokozatosan „belemerészkedett” ezekbe a játékokba is, melyekben átélhette a szabadon áramló levegő jótékony hatását, a félelem és görcs nélküli levegővétel biztonságát.
Középső csoport második felében egyszer sem kellett használni a sprayt, a kontrollvizsgálat is nagymértékű javulást mutatott.”