Újra ünnepre készülődünk, a gyermekekhez talán legközelebb álló ünnepre, a karácsonyra. A keresztény felfogás szerint egy világra jött Gyermeket köszöntünk, aki minden gyermek számára megadja a lélekközelség, a lélekhasonlóság élményét: „Olyan kicsi, mint én, olyan szerethető. Mindenki csak róla beszél.” Ugyanakkor nagylelkű, és ajándékot hoz, mindenkinek. Bízunk benne, nekünk is. Az ajándék különleges „angyal-csomagként” érkezik.

„Az angyal felvette a legszebb ünneplős ruháját, és abban érkezett meg, mert a karácsony a legnagyobb ünnep. Megszületett a kis Jézus, és örömében  minden embert megajándékozott.” 6év 5 hónapos lány rajza

Készülődés „kint és bent”

Az ünnep legizgalmasabb, lélektágító része az ünnepre való készülődés, a várakozásban. Az utcákon megjelennek a fények, a kirakatokban minden csillog. Remélhetően az otthonokba is beköltözik a karácsony fénye. A készülődés mindenekelőtt idő: öröm idő, ráérős, csendes idő, ajándék – idő, együtt töltött idő, az időtlenség gyönyörűséges ideje. Csak ebben a fajta „jó” időben képesek a gyerekek türelmesen várni, vágyaikat késleltetni. A jó készülődés-idő a minden nap ismétlődő, együtt töltött öröm-pillanatokból, (gyertyagyújtás, sütés, főzés, helykészítés, meglepetések készítése stb.), az ajándékozás „mesterségének” megtanulásában eltöltött boldogságos időkből áll. Minden gyermek boldogan áll be „manó vagy tündér tanoncnak”, és tanulja meg egy életre az ünnep (felnőttek által közvetített) lényegét.

Az élmény velük marad

A felnőtt őszinte öröme és könnyedsége, az ünnepre való készülődés komolysága megsokszorozza a gyermekek „örömképességét”, ebből fognak táplálkozni hosszú időn át, és adják majd tovább felnőttként a saját gyermekeiknek.

A készülődés segít az egy dologra való fókuszálásban, segít, hogy mindig a figyelem középpontjába kerüljön maga az ünnep. Táplálja a hitet, hogy megtörténik a csoda, a jó jelenlévővé és megfoghatóvá válik. A „jó vagyok” élménye válik kézzelfoghatóvá az ajándékokkal.

Az ajándék

Az ajándékra elsősorban azért van szüksége a gyerekeknek, hogy bizonyosságot szerezzenek a felől, hogy jók, szerethetők, megajándékozhatók. Az ajándékban ők maguk válnak ajándékká, hogy ténylegesen mit is kapnak ajándékba, az másodlagos. Ezért nem tudnak sok ajándéknak örülni, mert nem a tárgyi ajándéknak örülnek. Az ajándékozás és az ajándékká válás adja meg azt a lélekállapotot, amiben a gyermek maga is ajándékozni tud. Ajándékként pedig a megélt szeretetet és örömet tudja majd továbbadni.

„Az angyalka az égből nézi, hogy elaludtak-e a gyerekek, és akkor minden házba bemegy, és minden lakásba elviszi a karácsonyfát. Reggel, amikor felébredek, hát én is látom, hogy itt járt. És emlékszem rá, sosem felejtem el, mert álmomban kicsit láttam is. Azt láttam, hogy nagy fényesség van körülötte, és ezzel megmelegíti a szívemet.” 6 év 2 hónapos lány rajza